FESTRATS - A fesztiválpatkányok csatornája

A SZIN szervezői speciális augusztusi szegedieknek szóló kedvezménnyel mondanak köszönetet a helyieknek azért a türelemért és együttműködésért, amellyel minden szegedi támogatja a fesztivált. Az állandó és ideiglenes szegedi lakóhellyel rendelkezőknek, azaz minden szegedinek a napijegy augusztus 20-ig 15%-kal olcsóbb. Emellett idén először az SZTE egyetemistái mellett az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium tanulói is kedvezményes 14.500 forintos SZTE Bérlettel bulizhatnak a SZINen. A fesztiválon még egy újdonság várja a SZINeseket: idén először a szegedi Tisza-plázson napfürdőzve, nyugágyakon, napernyők alatt sörözgetve, fröccsözgetve élvezhetik a Tisza-parti strand élményt.

A napfény városának lakói a SZIN négy napja alatt türelmükkel, munkájukkal mindannyian tesznek azért, hogy a SZINre érkezők minden évben hatalmas bulival zárhassák a nyarat – velük együtt. A szervezők és a város ezért kifejezetten nekik szóló, augusztusi, speciális kedvezménnyel mond köszönetet az együttműködésért, és a messze földön híres szegedi vendégszeretetért, amivel a SZINre érkezőket fogadják. Hogy minden szegedinek lehetősége legyen élvezni és megtapasztalni a SZIN hangulatot idén is, augusztus 20-ig a Szegedi Ifjúsági Házban 15%-os kedvezménnyel megváltható napijegyek várják őket. A kedvezmény az állandó szegedi lakóhellyel rendelkezők mellett az ideiglenes szegedi tartózkodási hellyel rendelkezőket is megilleti, így ők is 5525 forintért válthatnak elővételes napijegyet. Minden szegedi lakos fejenként egy napra egy elővételes napi belépőt válthat, lakcímkártyája bemutatásával, augusztus 20-ig, az IH Rendezvényközpontban. A fesztiválra a jegyük mellett a személyi igazolványuk és lakcímkártyájuk felmutatásával léphetnek be a kedvezményre jogosult helyiek.

Idén a Szegedi Tudományegyetem hallgatói mellett a SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium diákjai is kedvezményes áron válthatnak belépőt a Parov Stealar Band, a Kosheen, a Quimby, Lou Bega, ATB, a 30Y és a többi színes fellépő koncertjeire és az azokat kísérő élményekre. Az SZTE kedvezményes diákbérlet ára az egyetemistáknak és a gimnazistáknak is 14.500 forint, amit a tanulók a JATE Klubban válthatnak meg, nyitvatartási időben. A vásárláshoz és a belépéshez egyaránt szükség az érvényes diákigazolványuk felmutatása – egy diákigazolvánnyal egy bérletet lehet váltani.

Fesztivál Beach és élményfürdő a belépő mellé

Nem rég nyílt meg az Újszegedi Partfürdőn, így már a SZINezők is élvezhetik majd a finom homokú Tisza-plázst, a SZIN fesztiválstrandját. Napágyakban pihenve, napernyők alatt olvasgatva, strandröpizve, napozva, hűsítőket kortyolva telik majd itt kellemesen az idő az első koncertekig.

Aki izgalmas pancsolásra, csúszdázásra és sikítva nevetős csobbanásokra vágyik, azokat a szomszédban lévő Ligetfürdő várja – a belépés SZIN bérlettel ide is, akárcsak a plázsra, ingyenes. A strandélmények idén tehát a Fesztivál Beach-en, azaz a Tisza-plázson várják a fesztiválozókat, akik a fesztiválterületen pedig a medencékbe költözött különleges tavak és azok élővilágának látványát élvezhetik majd – no meg persze a rengeteg plusz, friss oxigént, amit a vízinövények termelnek.

A kedvenc SZIN-ünk: a Szegedi Ifjúsági Napok

A napfény városának fesztiválja igazi nyüzsgő, mediterrán nyárzáró, ahol a megjelenés kötelező minden szegedinek, akinek valaha is köze volt Szegedhez, aki a zöld gondolat híve, és annak is, akit egyszerűen csak vonz a mediterrán életérzés és persze a zene. A SZIN helyszínét, az Újszegedi Partfürdőt egy híd köti össze Szeged belvárosával, így az ország egyik legpezsgőbb kulturális és szellemi központja alig 10 perces sétára van a fesztiválterülettől. A SZIN négy napja alatt a dél-alföldi nagyváros kulturális központjává az Újszegedi Partfürdő lép elő. De a „SZIN beachen” nem csupán a zenében és a kulturális pezsgésben oldódhatnak fel a SZINesek, itt a dél-magyarországi szépség is tuningol. A délutáni, koraesti koncerteket sörrel vagy fröccsel a kézben, parton lábat lógatva hallgatni, és közben a fürdőruhás csajokban vagy pasikban gyönyörködni, a SZIN-hangulat alapja.

A Szegedi Ifjúsági Napok története 1968-ig nyúlik vissza, a fesztiválozók már akkor tudták, milyen különleges hangulatot kínál a Tisza-parti strandolás és a zene elegye. A SZIN némi szünet után 2003-ban indult el újra: azóta műfajtól függetlenül minden hazai és határontúli muzsikus, illetve minden zeneimádó nyárvégi zarándokhelyévé vált. A gondos odafigyeléssel összeállított zenei programnak köszönhetően az elmúlt években többek között a Cure, Kelis, a Kosheen, Diana King, az Apollo 440, az Alphaville és The Tarantinos is megfordult a négynapos fesztiválon.

A minőségi zene mellett a SZIN a fenntarthatóság és a környezetvédelem elkötelezettje is, aminek bizonyítéka az elnyert Greener Festival Award és a Zöld Fesztivál Díj is. A 2011-ben debütált SZIN Dizájnparton a zöld eszmék és a dizájn házasításának lehetnek tanúi, sőt segítői a SZINezők. Az öko itt nem csak szemlélet, de szórakoztat is.

Az este még messze volt, maradtak nekünk a civilsátrak és az Európa Nyelvek Utcája. Tegnap beígértük magunkat az angol Legyen Ön is Milliomosba, s bár patkányok vagyunk, attól még tartjuk a szavunkat. Beugróként WinjiTsu Sukiyaki Oshikuru megcsinálta nekik a projektort, majd két szemtelenül fiatal hölgyeménnyel elkezdtük a játékot. A kérdések egyszerűek voltak annak, aki el tudta olvasni. Bár aki nem tudott angolul, annak is volt 25% esélye, hogy nyerjen habcukrot, vagy akár kulcstartót. Én speciel a karamellás cukorra pályáztam, így amint elértem meg is álltam, hogy aztán a sátor sarkában el is kezdjem csemegézni. Természetesen meglátogattuk szlavisztikás barátnőinket is, hiszen „Lengyel, magyar két jó barát!” főleg, ha a lengyel is magyar.

Chirio TakeShaki Oshikuru felvetését meglovagolva meglátogattuk a MédiaMarkt sátrát, ahol lehetett Band Hero-zni és Xboxon Fifázni. Utóbbival toltunk pár mecset, aztán a sokadik vereség után inkább sörözni indultam mielőtt kárt teszek benne vagy a drága készülékben. Sör, vacsi, mosdás a kempingben, aztán jöhet a rock’n’roll. A fesztivál alatt meglehetősen nehezen összegyűjtött kuponokat végre beváltottam az Unicumos csajoknál, mielőtt a szponzor cuccok is eltűnnek. Ugyanis már a második nap hiába kértük ki a töményt, sehol sem tudtak adni kupont. Ez kissé visszafogta az Unikum-fogyasztásunkat, de lelkük rajta. Ittunk mást.

Este számunkra a Republic-kal kezdődött, majd Ganxsta Zoleet hallgattunk. Testünk meghunyászkodott, már csak lélekben buliztunk a placcokon. Smilebomb még bírta valahogy:

„Debreceni pályafutásom egyik nagy szerelme volt a Skafunderz. Kis megszakítással végig táncoltuk az egész koncertet (Járjon a láb!!). Fiúk, ha a tömeg zúg, hogy Ska-fun-derz-Ska-fun-derz, akkor vissza kell jönni. Viszont a Makákó hosszított változata elhomályosítja ezt a kis kellemetlenséget. Barátnőm maradt Irie Maffia koncerten, a többiek elkóboroltak valamerre, így ismerősökhöz csapódva meghallgattam az Apocalyptica koncertet. Sajnos ezt már csak fűben ülve tudtam teljesíteni, mert az elmúlt napok nem tettek jót korábban összezúzott lábfejemnek.”

A pár órája bevett „kerozinunk” hamar kiment testünkből, s már az utolsó koncertek sem a mi ízlésvilágunkat tükrözte. Csapatunk totál széthullott, mindenki máshol kereset utolsó örömöt, míg az óra csak ketyegett: mindjárt vége. Sátor felé menet újra feltűnt Dr.Gonzó, aki épp pakolt. Még csak 3 fele lehetett, de ő már szedte a sátrát, hogy barátnejével elhagyja a tábort. Ő már most befejezte küldetését, én még aludtam egyet a Nagyerdő szívében, részeg ordítozások fanfárjai között.

Tavaly a környezetbarát megoldásokat alkalmazó tervezők emlékezetes divatbemutatót tartottak a SZIN akkor debütáló fesztiválhelyszínén, a SZIN DizájnParton, amit pályázat előzött meg. A nagy sikerű zöld projektnek itt a folytatása: újrahasznosított anyagokból, környezetbarát megoldásokkal készülő divatkiegészítők tervezőit, a jövő fenntartható divatjának elkötelezettjeit hívják pályázatra a szervezők. A pályázatra minden olyan praktikus és divatkiegészítőt – táskát, ékszert – várnak a szervezők, amik a fenntarthatóság szellemében, újrahasznosított és/vagy környezetbarát anyagból készültek.

A pályamunkákat két zöld héten át várják, augusztus 6. és 20. között, a pályázók SZIN belépőt kaphatnak, valamint bemutatkozási lehetőséget egy, a művészetüket és világlátásukat tökéletesen elfogadó környezetben. A pályázatot felügyeli, és a SZINre is kilátogat a zöld tervezők bemutatkozására Ördög Nóra, aki szegedi kötődése és a környezet iránti szeretete miatt is szívesen vállalta a felkérést.

A SZIN DizájnParton, a bemutató napján zöld ruhacsere is várja a fesztiválozókat. Hiszen a megunt, de jó állapotú ruhadarabok környezet- és pénztárcabarát felhasználása a csere-bere. Azaz a fesztiválozóknak lehetőségük lesz megunt, de nem elhasználódott ruháikat egymással kicserélni, ezzel is csökkentve a kidobott ruhák számát és a környezetterhelést.

Pályázati kiírás: SZIN zöld dizájn

A SZIN pályázatot ír ki SZIN zöld dizájn néven. A pályázatra olyan tervezők munkáit várják, akik környezetbarát és/vagy újrahasznosított anyagokból készítenek praktikus és divatkiegészítőket: ékszereket, táskákat, sapkákat, stb.

A pályázat ideje a két zöld hét: 2012. augusztus 3-20.

A pályázatokat az szindizajn@szin.org címre várják a szervezők, az alábbiak szerint:

- Az üzenet tárgya legyen SZIN zöld dizájn pályázati jelentkezés.

- A levélben szerepeljen a pályázó teljes neve és elérhetősége (e-mail, telefonszám), hiszen a szervezők ezek segítségével tudják majd felvenni vele a kapcsolatot.

- A pályamunkájáról (azaz kész, újrahasznosított és/vagy környezetbarát anyagból készült kiegészítőről) nagy felbontású, jó minőségű fénykép, legalább 3 db, amiken a tárgy különböző szögekben látszik.

A pályázók munkáikat 2012. augusztus 25-én, szombaton mutathatják be a Szegedi Ifjúsági Napok DizájnPart helyszínén. A bemutató műsorvezetője Ördög Nóra, aki a legjobbnak ítélt alkotás elkészítőének a helyszínen adja majd át az elsőnek járó díjat.

A pályázók közül a legjobb 20 munka alkotója SZIN bérletet kap, amennyiben beküldött munkája megfelel a kiírt követelményeknek.

A kedvenc SZIN-ünk: a Szegedi Ifjúsági Napok

A napfény városának fesztiválja igazi nyüzsgő, mediterrán nyárzáró, ahol a megjelenés kötelező minden szegedinek, akinek valaha is köze volt Szegedhez, aki a zöld gondolat híve, és annak is, akit egyszerűen csak vonz a mediterrán életérzés és persze a zene. A SZIN helyszínét, az Újszegedi Partfürdőt egy híd köti össze Szeged belvárosával, így az ország egyik legpezsgőbb kulturális és szellemi központja alig 10 perces sétára van a fesztiválterülettől. A SZIN négy napja alatt a dél-alföldi nagyváros kulturális központjává az Újszegedi Partfürdő lép elő. De a „SZIN beachen” nem csupán a zenében és a kulturális pezsgésben oldódhatnak fel a SZINesek, itt a dél-magyarországi szépség is tuningol. A délutáni, koraesti koncerteket sörrel vagy fröccsel a kézben, Tisza-parton lábat lógatva hallgatni, és közben a SZINes csajokban vagy pasikban gyönyörködni, a SZIN-hangulat alapja.

A Szegedi Ifjúsági Napok története 1968-ig nyúlik vissza, a fesztiválozók már akkor tudták, milyen különleges hangulatot kínál a Tisza-parti strandolás és a zene elegye. A SZIN némi szünet után 2003-ban indult el újra: azóta műfajtól függetlenül minden hazai és határontúli muzsikus, illetve minden zeneimádó nyárvégi zarándokhelyévé vált. A gondos odafigyeléssel összeállított zenei programnak köszönhetően az elmúlt években többek között a Cure, Kelis, a Kosheen, Diana King, az Apollo 440, az Alphaville és The Tarantinos is megfordult a négynapos fesztiválon.

A minőségi zene mellett a SZIN a fenntarthatóság és a környezetvédelem elkötelezettje is, aminek bizonyítéka az elnyert Greener Festival Award és a Zöld Fesztivál Díj is. A 2011-ben debütált SZIN Dizájnparton a zöld eszmék és a dizájn házasításának lehetnek tanúi, sőt segítői a SZINezők. Az öko itt nem csak szemlélet, de szórakoztat is.

A Campus fesztivál előterében, egy büfében toltunk egy gyors ebédet, majd ismét meglátogattuk a matiné sátrakat, hogy eltöltsük az időt és szert tegyünk egy csomó szirszarra. Szerelemittasan tértünk vissza a Szlavisztika Tanszék lányaihoz az Európai Nyelvek Utcájába, de aktuális kedvencünk épp házon kívül volt, így az oroszt angolra váltottuk. Az Anglisztika Tanszék tündérkéinél ugyancsak tesztet töltögettünk (Most komolyan, ez valami hepp?! Jobbat nem tudtak volna kitalálni?! – a szerk.) gumimacikért, rágóért és dobozos teáért. Másnapra meg Legyen Ön is Milliomos!-t ígértek (Na ez már valami! – a szerk.), mi meg azt, hogy ott leszünk.

Bulira járt az idő, így elkezdtünk férfiasan készülődni: mosdás, pólócsere, sziszegőszappan. Az áhított koncertekig még várni kellett, így céltalanul császkáltunk az emberek között, amíg rá nem bukkantunk egy virágra. Vagyis a Virágra (nem cserepes!), aki tegnap vodkával látott el minket a krokogyílért. Barátnőit kereste, akik dögösek és tuják buják, szóval innentől már mi is őket kerestük. Közben őrjöngtünk egy kicsit a Roadon, lazultunk a Magnán, és fogadtunk a Kiscsillag fellépésétől pár méterre, hogy amit hallunk az a Kockacukor. Magabiztosan nyertem, így a mi Virágunk nem csak káprázatos mosolyával, de hűs sörrel is megajándékozott minket. Később a barátnők is meglettek, s ránk hagytak egy fura feltéttel rendelkező lángost, amit azonnal begyűrtünk, nehogy bántson valakit (vagy hogy visszakérjék). Tovább élveztem volna a hölgyek társaságát, de Miyagi Wasabi Oshikuru mindegyiküket lenyúlta. Nekem maradt a Telekom Terasz alatt óriási bulit teremtő Intim Torna Illegál koncertje. A srácok nagyon felpörgettek, ismét felvettem a fesztivál ritmusát. A kedvenc dalaim után sajnos dobbantanom kellett, mert másik sátorban a Supernem zúzott. Sajnálom, hogy ezt a két együttest egyidőbe rakták a Tankcsapdával is, mert mindhárom banda zenéjét szeretem, de így az utóbbit teljesen, a másik kettőt pedig félig ki kellett hagynom. A Dreher Arénában Szabiék óriási bulit prezentáltak, amiről Smilebomb sem maradt le:

„Az elmúlt egy hónapban két Supernem koncerten is voltam. Sajnos rajtam kívülálló okok miatt mindkét koncertről 1-1 órát késtünk, de most már a hangolást is végighallgattam. Nem olyan nagy élmény, viszont én borzasztó boldog voltam tőle. Mivel ez a koncert is a Dreher Arénában volt, így a koncert végére olyanok lettünk, mint az ázott zsepik. Nagyon jó, pörgős, hangos volt, utána még órákon át dúdoltam a dalokat, kis barátaim legnagyobb bánatára.”

A koncert után, szétizzadva marketing pólómat, indultam útjára a következő állomásnak. Ám megérkezni nem sikerült, mert egy kedves ismerősbe botlottam. A tavalyi Campus „illatos fekete női hajkoronája” és a gazdája jött velem szembe a stadion gyepén. Egy év telt el utolsó találkozásunk óta, s azóta tartoztam neki egy korsóval. Nem tehettem mást: ezen az éjjel leróttam a tartozásom.

A szombati zárnapon a fesztiválozók igazán kivételezett helyzetben voltak: a Korpiklaani nem csak őrült jó koncertet adott nekik, de a fellépésük után kimentek megnézni az utánuk játszó Sepulturát. A szemfüles rajongóknak a zenészek szívesen adtak autogramot és fotózkodtak is azokkal, akik erre kérték őket. A Sepultura szétszedte a színpadot, a közönséggel kivételes kölcsönhatásba kerültek – nem véletlenül tartják a tagok a kubai mellett a magyar közönséget a legjobbnak –, és felejthetetlenné tették a záróestét. Ráadásul, ahogy elmondták, már nagyon hiányzott nekik a magyarországi fellépés, régen jártak nálunk. Most új, 21 éves dobosukkal érkeztek, akinek friss energiája és csillapíthatatlan tettvágya érezhetően felpörgette a bandát, ami a FEZEN után hamarosan egy tengerjáró hajón turnézik majd.

A Media Markt színpadát rejtő hatalmas sátorba is rengeteg FEZENező látogatott el: a The Carbonfools, a colorStar, a Brains, a PASO is itt zenélt. A FEZEN Klub Csarnok végig teltházzal ment: a zárónapon Ganxsta Zolee és a Kartel, a punkfejedelem Konflikt, és még sok más zenekar gondoskodott erről. A kerthelyiségben, a Cabrioban, a kétség kívül figyelemre és rajongásra érdemes We Are Rockstars, a Bohemisn Betyars és a Firkin is megtáncoltatta a közönséget.

A Fehérvári Zenei Napokon, ahol mindennapos volt, hogy a metálos, az alter, a rocker és az elektrós fesztiválozók együtt táncoltak, ugyanarra a zenére, nem csak a zenei stílust, hanem a korosztályokat tekintve is nagy volt a szórás, a hangulat viszont – épp’ ezért – semmi mással össze nem hasonlíthatóan baráti volt, így mindenki mosolyogva hagyta el a fesztiválterületet a koncertek és partyk után.

„Krokogyíl!”

Este Péterfy Bori, a Quimby és a szorgos Unicum-kupon gyűjtés alapozta meg a hangulatot. Bori egy dög volt a színpadon – pozitív értelemben -, Kiss Tibiék pedig a szokásos magas színvonalat hozták. A közönség is odatette magát, kivéve az a 40 év körüli idegbeteg fasz, aki szándékosan rám öntötte a sörét, mert kicsit meglöktem a könyökét. A koncerteken a lökdösődés és az emberek áramlása nem kellemes, de minimális toleranciával túl lehet tenni magunkat rajta. Neki nem sikerült. Igazából nem is tolakodtam, csupán a barátaimat kerestem, erre rám löttyinti a drága söröcskét. Vagyis inkább szerencsétlen szembejövő leányzóra, mert célozni sem tudott a barom. Nem értem mi késztethet egy felnőtt, egészséges embert arra, hogy a 390-ért megvett italát értelmetlenül szétfolyassa. Ez megbocsájthatatlan!

A Quimby kissé elhúzódott, de még sikerült elcsípni a The Real McKenzies végét is. Picit sajnáltam, hogy kihagytam a kanadai csapat csűrdöngölését, igazán jó volt a hangulat az utolsó percekben is. Éjfélkor jött a Brains, s teljesen megleptek. Sosem voltam koncertjükön, de ismerőseim nagyon ajánlották. Gondoltam „Ugyan már! Szódával majd elmegy.”, aztán két szám után már is imádtam őket. Elején csak a férfiakra jellemző laza lötyögést toltam, de később nem bírtam visszafogni magam. Elkezdtem az ugrálást, fejrázás és padlótörést a muzsika maximális átélésével. Kialakítottam a személyes 2-3 négyzetméteres színpadomat - hogy senki meg ne sérüljön - és roptam másfél óráig. Szartam a tekintettekre, a véleményekre, ahogy egy fesztiválpatkányhoz illik. Csak a buli számított. S ahogy lenni szokott, egy fesztiválpatkány jó hangulata átsugárzik a környezetére, így a végén a környéken mindenki tombolt.

Eközben Smilebomb:

„Brains koncerten kezdtünk ugrálni/táncolni/porrá-zúzni-magunkat, de én kb. a felénél leléptem HS7 koncertre a Dreher Arénába. Ha negatívumot keresnék a fesztivál szervezésében, akkor csak annyit tudnék, hogy a Dreher Arénában borzasztó meleg volt és a hangosítás is hagyott maga után kívánnivalót. A koncert viszont fantasztikus volt. A kiválasztott dalok személyes kedvenceim voltak, tehát nagyon jól éreztem magam. A lábam és hangszálaim másnap kevésbé.”

Csatak izzadtan, kifáradt vádlikkal nyugovóra tértem. Végre egyedül a saját sátramban. Vagyis nem teljesen egyedül, mivel a hangyák hívatlan vendégségbe jöttek. Vesztükre, mivel a buli innentől kezdve nyomott volt, ahogy ők is.