A reggelt (vagyis inkább délelőttöt) egy kis Tisza-fürcsivel kezdtük. Kellemes volt a víz, de a felkavart, iszapos trutyit később le kellett veretni magamról a hideg zuhannyal.
A kempingben megismerkedtünk egy jó nagy társasággal, együtt zenélgettünk. Igazi jamborit rendeztünk. A Szivárványlovas hozott gitárt, kongát, csörgőt, meg egy halom cuccot, amivel zenebonát kelthettünk a kempingben. Egyből lecsaptam a csörgőre, hogy nosztalgiázhassak, és végig rendületlenül ráztam a csapatnak. :)
Zártkörű Woodstockunkat dél környékén zavarta meg egy bizonyos titkos személy, aki már két napja nem volt józan egy pillanatig sem. Köszönt, talán még magyarázott is valamit (vagy csak halandzsázott), de aztán pillanatok alatt kidőlt a fűben. Ez jó alkalmat adott egy kis huncutságra. Személyes Megváltóval karöltve kiéltük művészi szenvedélyünket, és naptejjel mindenféle fantáziadús mintákat festettünk az ostoba kölökre. :D
Délutáni városlátogatásunk alatt romantikus kép tárult elénk: a borospince előtt, egy rendőrautó mellett gitározgatott egy bácsika, az őt körülvevő punkok legnagyobb örömére. :)
A jegypénztárnál egészen estig álltak sorban a sok buta fesztiválozó, akik nem voltak olyan menők, hogy egy nappal korábban lejöjjenek, mint mi. :)
Zup koncert után újra elmerültünk a borospincék bugyraiban, mert az olyan jó! Azért az Alphaville koncertre visszakavarodtunk, hogy teli torokból üvöltsük „I want to be FORVER YOUNG!”. Sajnos, többre már nem emlékszem... :D
