Hányinger. Elég volt félálomban beleszippantani a levegőbe, hogy az életkedvem is elmenjen. A tegnap leöntött hálózsákom szaga enyhének számított ahhoz képest, ami terjengett a levegőben. Szabályosan marta az aurámat. Fáradt szemeimet résnyire nyitva próbáltam megkeresni a bűz forrását. Természetesen előbb a saját portámon kezdtem a kutatást. Lehelet, hónalj bőven a határérték alatt, a lábamhoz hajolva egyből fény derült az igazságra. Kedves kolleginám sátrának ajtaja elé hulladéktárolót nyitott. Három-négy sörös pohár arany cseppjei a fedett előtérben, a Nap melegétől felforrósítva alkotott szeszgőzös melegházat, amiben nemhogy nem nő semmi, hanem kirohad minden valamirevaló élőlény. Igyekeztem gyorsan menekülni ebből a pokolból, míg Smilebomb csak fordult egyet hálózsákjában.
A szabadban konstatáltam, hogy a többiek sem bírtak sokáig aludni. Egy noname dolgozó megdobott minket egy-egy hűs doboz vörös bikával, meg egy vödör jéggel, amire egyből ráálltunk (ne kérdezzétek miért!), majd indulhatott a reggeli túra Debrecenbe. A Campus Fesztivál egyik legjobb előnye, hogy csak pár perc séta a központ. Másnaposságot kávéval gondoltuk szétcsapni, amit egy sárga ruhás pedofillal reklámozott gyorsétteremben vettünk magunkhoz. Halmozni akartam az élvezeteket, így leküldtem mellé egy fehérhabos fagylaltot is. Belvárosi punnyadásunk alatt repült az idő, s ha már a pláza padjait foglaltuk, akkor toltunk egy kis kínait kavargó gyomrunkra. Édes-savanyú, kung pao és liu kang, kinek mi került a tányérjára. Falánk kis disznókként lapátoltuk be pirospozsgás arcocskánkba. A hazaút a sátrunkhoz kellemesen és vidáman telt. Mármint a többieknek. Részemről a kínai sárkány harcolt a hóemberrel a feketelevesben, s a csatában az alsógatyám állt vesztésre. Fürge léptek, szorosan záró izmok, verejtékező homlok és Gandalf-kiáltás a kitörni akaró szörnynek:„Itt nem jössz át!”. Végül én, és az öltözékem is megúszta. Bár a kabinból a rajzfilmekből ismert zöld füst gomolygott ki. S ha már bűz és fájdalom: irány a sátrakhoz!
„Did you notice a sign out in front of my house that said „Dead Nigger Storage”?"
A cefre-szaunából mindképp költözni akartam, így Naruto Songoku Oshikuru-tól visszavettem a kölcsönadott sátram, ő pedig lecuccolt Smilebombhoz. Pakolás közben végig azon gondolkoztam, hogy szerezhetnék kolleginám lakhelyére egy „Dead Nigger Storage” táblát a poén kedvéért. Morfondírozásom közepette, pedig egy szokatlan tárgyra figyeltem fel a fűben. A szomszéd sátor előtt úgy egy fél méterre egy rózsaszínű, csillámporos dildó hevert. Meglepődésem olyan mértékű eufóriát váltott ki nálam, hogy egyből csodájára hívtam barátaimat is: „Nézd már, egy alig használt análdugó!”. A többieket valamiért kevésbé kötötte le egy szexuális segédeszköz a Nagyerdő gyepén.
A nap folytatása holnap!
