[ciki elírni a fesztivál nevét az összes karszalagon, nem?!]
Amit imádunk az EFOTT-ban, az az, hogy minden évben máshol van és totál más a felépítése. Más egyetem szervezi, változik az arculat, no meg még mindig fejlődik, amiért a kiégett fesztiválozó nép igen csak hálás :)
Azt hiszem az év baklövésének címkézhető fel, hogy idén nem váltottam meg a hetijegyet a tavalyi csalódások után. A fesztivál a poraiból feltámadva idén igen csak odatette magát.
Hogy miért látom így? Mondom:
Nincsenek kígyózó sorok – fura, mi? Úgy tűnik idén sikerült belőni, hogy hány ember is kell a tömeg kiszolgálásához bizonyos idő alatt. Szerintem sehol nem álltunk 5-10 percnél többet (még a sörcsapoknál se a koncertek után). Sokban köszönhető a végre-rendesen-működő fesztiválkártyának, na meg persze a kellő sörcsap folyamatos működésének.
Végre nem a világ végén vagyunk – a Velencei tó és Zánkafürdő zombi apokalipszises elzárt feelingje után a Miskolci Egyetemvárosba csöppentünk. Hál’ isten. Van bolt! Vágod? Van bolt a fesztiváltól 50 m-re! És hogy fokozzuk… van még nonstop dohánybolt is! És jár EFOTT helyi busz! Hát kell ettől több a földi mennyországhoz?!
Programok, programok, programok. Miskolc tényleg arany tálcán kínálta a lehetőségeket, sőt a fesztivál önmaga szervezte a Tour de EFOTT programokat, ahol 500 pénzért lehetett borkóstolózni, gyárat látogatni meg miegymás. Azért ha 4 napja baromkodsz a civil téren ez egy eléggé nagy lehetőség arra, hogy ne a délutáni fröccsözés-bebaszás üsse el az idődet, hanem tényleg kulturálódj. Már amennyire egy kiégett agy ezt lehetővé teszi.
Tökéletesen szervezett line up. Na jó, ez persze azért erős túlzás, de úgy tűnik sikerült megoldani, hogy ne kelljen rohangálni egyik koncertről a másikra, mert – basszus, már fél órája meg a Fish! A kőrockerek letáboroztak a Kalinka Stage-nél, az alteresek a Rauch arénában csápolhattak végig, a popnép meg örömködve táncolta végig a napot a Nagyszínpadnál. Mennyivel királyabb ez így, mint amikor háromszoros ütközés van a kedvenc bandáiddal!
Chill zone. Nem tudom kinek az ötlete volt ez az izé, de isten áldja a nevét. Most komolyan, ki tudja elképzelni a délutáni lazulást ettől frankóbb helyen?!
Color Party – kétes, hogy ez az ötlet a tavalyi SZIGET-ről vagy netalántán az idei első Holi-ról jött, de mindenesetre tényleg hatalmas pacsi érte. Egy ilyen buli már régóta tervben van, öröm és boldogság, hogy a kedves STAFF elhozta nekünk :)
A dolog csak egy helyen volt szépséghibás – senki nem mondta, hogy ez kívülről nagyobb buli. Nagyjából négyszeres túljelentkezéssel próbáltuk magunkat bepréselni a kordonok közé, majd mégis azok jártak jobban, akik kívül maradtak. A színes port ugye mindenhova szállt, a könnyezésen és a színes taknyon túl még a legszűkebb fehérneműkben is lehetett találni belőle. Persze azt ne is ecseteljük, hogy az est hátralévő részében mindenki úgy nézett ki, mint akit lehányt egy szivárvány. Kétszer.
Mint a moziban! – Ugye megvan az a hangzás, amikor mellbe vág a finoman pontosra hangolt zene? Úgy tűnik ezt is megértük! [Persze itt is van egy kis költői túlzás.]
Ugyan az estét főleg a Pepsi színpadnál töltöttük, de a pólóremegtető basszuson túl egy szavunk nem lehet... talán végre sikerült rendes szakembereket állítani a keverőpult mögé?
Buli hajnalig - Erre mondjuk az előző években se volt panasz, de meglepő módon éjjel 1-kor még király koncertek kezdődtek. Ha esetleg meg felpakoltál egy adagnyi kávéval és pörgött benned a koffein, hajnal 3kor még frankó DJ-k, utána pedig karaoke sátor várt, már ha kínozni akartad a haverokat a józanul-is-kétségbeejtő-de-ittasan-vállalhatatlan énektudásoddal. Ezzel egyébkét egyben az egész kempinget is szórakoztattad!
ÖSSZESÍTÉS:
Úgy érzem Miskolc egy igencsak frankó fesztivált hozott nekünk össze, több, mint 92 ezren forgattuk fel az acélvárost. Napijegyesként egyedül csak a "mosdó" tisztasággal voltak komoly problémáim, remélem jövőre ez is kisimítja magát és találkozunk 2015-ben, csak szabadon!
