..2oo6 nyara volt életem legbulizósabb három hónapja, amikor is egy hetet tölthettem el –többek között- a Szigeten..Hatalmas élmény volt, már az a tömeg is NAGY hatást gyakorolt rám..Rengeteg új dologgal találkoztam és még több programban vettem részt az üvegfestéstől a színházig, de még így sem értem mindennek a végére..Idén ismét megadatott a lehetőség, hogy egy napra részese legyek ennek az őrületnek..Tutiságos névnapi ajándék :):)..Köszi Feri & Laci!!..Szóval készültem rá lélekben és már a gondolattól is libabőrös lettem, hogy láthatom az egyik kedvenc bandámat, a spanyol Ska-P-t..Főleg azután, hogy pár éve bejelentették, szünetet tartanak, ami általában annyit tesz, hogy kifújt, kész, vége..A Sors viszont máshogy rendelte és az újjászületés óta már kétszer is jártak Budapesten..Ekkor én otthon ültem vérző szívvel..Na de most!!! :)..Az ominózus csütörtököt megelőző éjszaka kivételesen sikerült aludni..Ez csupán az előző három, lázban vergődő napomnak volt köszönhető..Tartottam is tőle, hogy milyen hatással lesz ez a szigetelésemre..Isten áldja az Algopyrint!..Persze csak kettesével..
..Nem kicsit aggasztott, hogy egyedül megyek negyvenezer ember közé, de volt már ilyen, elég sokat fesztiváloztam, buliztam egyedül..Megszoktam :)..De nem baj, ’ne rinyálj Mártus, ez ajándék!!’..Elterveztem, hogy stoppal megyek Budapestre, ezzel is spórolva némi pénzt..Felkeltem reggel 7-kor, összecuccoltam, de azt sem tudtam hol áll a fejem..Egyszerűen képtelen voltam gondolkodni, és szinte ösztönösen bepakoltam például plusz két adag váltóruhát a táSKÁmba..:D..Utólag nem értettem magam, de hasznosnak bizonyult :)..Szóval a fekete buliszerkómban el is indultam időben, viszont valahogy számításon kívül hagytam, hogy aznapra 40 fokot jósoltak..Ja, és egyetlen emberkét sem találtam a környéken, aki megkötötte volna a szépséges pepita nyakkendőmet, amit erre az alkalomra tartogattam..De legalább sikerült hülyét csinálnom magamból ismét, mint már említettem, ez a profilom :D..Aki vizuális típus, az valahogy így képzelje(n) el:..Khm..
..Augusztus eleje van..Verőfényes napsütés, 40 fok, poros, szmogos levegő..Csak az mozdul ki, akinek feltétlenül muszáj, lehetőségeikhez mérten minél világosabb és minél kevesebb ruhadarabbal verejtékező testükön, jégkrémmel kezükben, árnyékot keresve..Az utca végén egy sötét folt jelenik meg..Közelebb érve kiderül, hogy egy nyilvánvalóan összezavarodott, kapkodó lány az, egy teletömött hátizsákkal, egy Budapest feliratú kartonlappal és egy pepita nyakkendővel..Berohan a közeli lottózóba..Majd a zöldségeshez..Azután a trafikba..Egyre jobban gyöngyözik a homloka, szemei mindinkább kidüllednek, pulzusa az egekben..Végül elhessegeti a nyaktekerészeti mellfekvenc felhelyezésének utolsó reményét is, zsebre vágja és elindul az ingyenes buszjárat megállója felé..Mikor odaér a táblához és tüzetesebben elkezdi vizsgálni, a párolgó aszfaltra sülő lába szinte remeg az idegtől..@rcára egyszerre ül ki a csalódottság és a pánik..Egy perces néma gyász..Aztán a megoldást jelentő mondat, mindenki számára világosan és jól hallhatóan: „Sz@rom le, megyek vonattal!”..Majd fél liternyi könny elvesztése után elviharzik arra, amerről jött..A probléma az volt, hogy a busz CSAK aznap és CSAK abban az egyetlen órában nem járt arra..Semmi baj, Sors keze!..Édesanyám hangja pedig mindig megnyugtatóan cseng a fülemben és persze Ő is megkönnyebbülten okézta le a B-tervemet..Újabb rohanás a vasútállomásra, ahol végül is az aznapi első jó hír fogadott: ha lepecsételtetem a jegyemet a Szigeten, fél áron utazhatok..Szuper!..Éppen sikerült elcsípni a vonatot, de mivel már a könnycsatornáim vésztartalékait is elhasználtam a délelőtt folyamán, a feszültség levezetése fel-alá járkálásban és fújtatásban került levezetésre..Csókolom Kaller úr, igen, adom, köszönöm, viszlát!..Gondoltam egyet: ’ebben a ruhában nem vagyok hajlandó tovább emberek között tartózkodni..’..Kilestem a folyosóra, sehol senki..Elő a váltóruhával, gatya, fölső..Átvedlés pipa!..Máris jobb..20 perc múlva jött visszafelé a Kalauz..Épp csak bekukkantott a fülkémbe miközben elsietett mellettem, de azzal a lendülettel vissza is hőkölt egy pillanatra..Észrevette, hogy valami nem okés, de a karakteres pofázmányomat megjegyezte, eleresztett egy széles mosolyt és ment is tovább..Kisteleknél felszállt egy fiatal cigány srác, aki elmesélte a fél életét, szóval Ceglédig nem unatkoztam..Ott már úgy köszöntünk el, mintha évek óta ismernénk egymást..Érdekes dolog ez és mostanában elég sokszor tapasztaltam, hogy vadidegenek emberek feltétel nélkül megbíznak bennem, semmi előítéletük nincsen velem szemben, szívesen kérnek tőlem segítséget, akiket meg ’ismerősöknek’ nevezek, azok meg nem mindig hajlandóak felismerni, köszönni, ilyesmik..Ez van, „ha fájni kell, fájjon”, lelki fejlődés, önkontroll, blablabla..:)..Már megint a panaszkodás, ejj..SZÓVAL: délután négy óra, Budapest, Nyugati pályaudvar..Jövök már Sziget!!!..Fél óra múlva már kint is voltam a Hajógyárin, ahol is a kedves szekusok elirányítottak a VIP pénztárhoz..Ott ért engem a végső sokk: a listán szerepelt a nevem, viszont az összes ingyenes napijegy ki lett adva, mire odaértem..Vehetek kedvezményeset, hét ropiért..’Köszi szépen..Ez nem lehet igaz, nem lehetek ilyen szerencsétlen..Másfél óra múlva színpadon a példaképeim, én meg itt bukok el a bejáratnál egy ilyen nap után’..Ismét jött az inger: ebből sírás lesz..Ekkor a srác rám nézett és mintha érezte volna, csak annyit mondott: „Öööö, de nyugi, figyu, ott van a kollégám a sarokban, kérdezd meg őt is, hátha tud segíteni!”..Savanyú képpel megköszöntem, zombiként kullogtam az asztal végéhez, elmeséltem mi is történt az elmúlt pár percben..Várakozásra lettem intve és talán a szánalmas kinézetem tette, de tíz perc és két telefon után végre fölkerült a csuklómra a mágikus karszalag..Hálás voltam és boldog, amint beléptem a kapun kikiabáltam a világnak az örömömet..A horribilis árak és a maradék pénzem három korsó sört engedélyeztek nekem aznap estére, de ez már csak ajándék volt és nem számított semmi sem..’19:30-ra legyek a nagyszínpad előtt, bírjon ki másfél órát a világegyetem, aztán ha jön az apokalipszis, hát boldogan halok meg!’..
..Még fél óra a koncertkezdésig..Nem túl messze a színpadtól sikerült egy csapat olasz fiú közé betömegelni..Mennyország B)..Én előtte ruhástul beálltam a zuhany alá, megelőzvén egy esetleges rosszullétet..Felesleges volt, mert a párakapuk is működtek, de inkább fullasztóak voltak, mint frissítőek..Már attól kész voltam, hogy megláttam a Ska-P feliratot a kivetítőn..Aztán jött az első szám, nekem pedig többedmagammal másfél óra tömény eufória..Végig énekeltem, táncoltam, ugráltam, üvöltöttem, sírtam, nevettem a koncertet, sajnáltam egyetlen másodpercet is nyugton tölteni..Ennek egyenes következménye volt, hogy egyszer-kétszer már elkezdtem csillagokat látni, de az elmém NAGY nyomást gyakorolt a tropa testemre :D..Hihetetlen élmény, arról nem is beszélve, hogy elnyomták a kedvenc számomat..!Arriva Mestizaje! :)..Totálisan elvesztettem az időérzékemet és egyszer csak vége volt..A történtek hatása alatt még úgy negyed órát a színpad előtt ácsorogtam, az agyam pedig kirakta a homlokomra a feliratot: „Loading, please wait!”..Boldogságban úszva elindultam körülnézni, gyönyörködtem az emberek sokszínűségében, a viccesebbnél viccesebb figurákban..Kíváncsi voltam a Bad religion koncertjére, de mivel csak a régebbi számaikat ismerem, nem NAGYon kötött le..Visszafelé találkoztam egy szervező sráccal, vele beszélgettem sokáig..Nem akartam szuvenír nélkül hazajönni, és a szigetes szélforgó is megfelelt volna erre a célra, de végül is a Ska-P miatt voltam ott..Úgyhogy vettem egy csudaszép sálat, amit utána le sem lehetett rólam vakarni hazáig :)..
..A magyar zenei színpadon épp Supernem szólt..Az akksim addigra már kezdett lemerülni, de végigénekeltem a bulijukat..Egyre jobban szeretem őket :)..A tömegben kiszúrtam egy férfit, aki full pepitába öltözött a cipőjétől a sapkájáig..A mellettem álló magyarok is róla beszéltek és engem is érdekelt kirívó miliőjének miértje..Csudakommunikáció!..Sokat mesélt, kérdésemre pedig azzal felelt, hogy „a pepita összehozza az embereket”..És lám, tényleg! :)..Aztán elköszöntünk, minden jót kívántunk és tettem még egy kört..Íme, Ő Pepita Man, akivel én is fényképezkedtem:..
..Mindennek oka van: találtam egy színpadot, ahol éppen Avicii legújabb száma, a Wake me up ment..Amióta meghallottam, nem bírok róla leszakadni..Annyira én..Leragadtam, aztán pedig széles mosoly ült az @rcomra, ugyanis a dj mellett, aki a zenét szolgáltatta állt egy szaxofonos srác is, aki ezekre a diszkózenékre improvizált..Mekkora ötlet!! :)..Szuper hangulatot csináltak és azon vettem észre magam, hogy éjjel három óra van..Kerestem egy infópontot, ahol közölték, hogy nem egész egy óra múlva megy a vonatom..Elköszöntem a Szigettől, hálát adtam a Sorsomnak, hogy ezt összehozta nekem és, hogy egyben vagyok..Fél óra alatt kiértem az állomásra, felszálltam a vonatra és bóbiskoltam hazáig..Másnap eldöntöttem, hogy sok más hasznos dolog helyett ismét magamra költöm az „előkelő idegen” pénzét, legyen mit visszanéznem a filmemen és ne járjak úgy, mint a Buheramátrix főszereplője..Szóval őt még a Szigetnek köszönhetem:..
..Hát, így sikerült nekem a Szigetelés a 2o13-as esztendőben..
..Azt hiszem erre mondják, hogy hülyék szerencséje :)..
..Szeretet!..
